Mivel táplálkoznak a balatoni növények?

Növényi tápanyagok alatt általában a növények fejlődéséhez nagyobb mennyiségben szükséges elemeket értjük. Ezek a szén, nitrogén, foszfor (C:N:P), melyek viszonylag jól meghatározható arányban vannak jelen az élő szervezetekben, különböző formákban, mint az ezeket képző alapanyagok. A szenet a növények a levegőből szén-dioxid formájában képesek felvenni, ezért ebből soha nem szenvednek hiányt. (Ezt a nap energiájának segítségével cukorrá és oxigénné alakítják át.) A nitrogént és foszfort a talajból veszi fel a legtöbb növény. Ezeket az elemeket a mezőgazdaságban, gyümölcsösökben - de akár kiskertekben is a dúsabb, zöldebb fű kedvéért - a hozamnövelés, illetve ennek fenntartása céljából pótolni szokták állati trágya vagy műtrágya formájában (N-P-K, azaz nitrogén, foszfor és kálium).

A tápanyagokat különböző formákban találjuk meg a természetben is. Ezeket az élőlények eltérő mértékben tudják felvenni: a nitrogén például a levegőben sok baktérium számára hozzáférhető, de vannak különleges algák is, melyek tudják hasznosítani ezt. Ezeket kékalgáknak hívjuk, amelyek az algákon belül egy ősibb csoporthoz tartoznak. Általában a vízi rendszerekben a foszfor korlátozza a zöldalgák növekedését. Időnként azonban, amikor a vizekben bőségesen van jelen a többi tápanyag (elsősorban a foszfor), a kékalgáknak ez nagy előnyt jelent: míg a többi alga növekedését most már a vízből hozzáférhető nitrogén korlátozza, a kékalgák nagyon gyorsan el tudnak szaporodni, mivel ők ezt a levegőből tudják pótolni, növekedésük ezáltal nem limitált.