Hogyan jutnak a növények a létfontosságú nitrogénhez, és milyen következményei lehetnek annak, ha a mezőgazdaság túl sok műtrágyát használ?

A szárazföldi ökoszisztémákban általában hiánycikknek minősül a nitrogén, mivel (a foszforral szemben) ez nem kerül a talajba a kőzetekből, hanem a levegőből kell, hogy megkössék a baktériumok, növények. A mezőgazdaságban épp ezért (mű)trágya formájában igyekeznek a növények optimális nitrogén (valamint foszfor és kálium) ellátására. A talajban jelenlévő nitrogénformák viszont könnyen oldódnak a vízben, így a csapadék által ki- és lemosódnak, míg végül a vizeinkbe nem érnek.

Ez intenzív műtrágyázás mellett okozhat akár talajvízszennyezést is, ami miatt sok, régebben iható vizű kút vagy forrás ma már szennyezett. A felszíni vizekben összegyűlik a könnyen lemosódó nitrát, így ezek általában nem ebből a szempontból tápanyag-limitáltak, hanem a szemcsékhez kötődő és ezáltal nehezebben mozduló foszfát hiányzik gyakran a rendszerből.