Alga-tömegprodukció (algavirágzás)

Alga-tömegprodukciónak nevezzük azt, amikor az algák növekedése adott helyen és időben a vírusterjedésből ismert exponenciális tendenciát mutatja. Ha sem a tápanyag, sem a fény, sem a hőmérséklet nem korlátozza a növekedést, akkor csak az algák szaporodásának üteme határozza meg az algák mennyiségét egy adott pillanatban. Ez abban nyilvánul meg, hogy néhány nap alatt a korábban átlátszó víz sűrű zöld színű és esetlegesen kellemetlen szagú, tapintású lesz. Az alga-tömegprodukciók rendszerint a vízbe kerülő szennyezések, a nitrogén és a foszfor túlzott bevitelének hatására alakulnak ki. Az alga-tömegprodukciók oxigénhiányt okozhatnak a vízben, így a halak vagy a halak táplálékát adó gerinctelenek tömeges pusztulásához is vezethetnek. Egyes algát tömegprodukciója során az emberre is káros, bőrkiütést, hasmenést okozó toxinok szabadulhatnak fel, de erre eddig a Balatonban nem volt példa.

Az algáknak, a növényekhez hasonlóan a növekedésükhöz szénre, oxigénre, hidrogénre, nitrogénre, foszforra, és kisebb mennyiségben más nyomelemekre van szükségük. A lebegő algák szénforrása a víz oldott szén-dioxidja, ami a légkörből kerül be, oxigént és hidrogént a víz bontása során fotoszintézissel szereznek, nitrogént és foszfort a vízből vesznek fel. Ezeket az anyagokat csak meghatározott arányban tudják beépíteni, és egymással nem helyettesíthetők. Ez azt jelenti, hogy az arányaiban legkevésbé hozzáférhető tápanyag korlátozza a növekedésüket.