slowwalk

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros (VEB2023 EKF) BALATORIUM programjának keretében megvalósuló, a szabadonbalaton ökológiai-művészeti kezdeményezés által SLOWWALK – lassú tájbejárásként definiált eseménysorozat célja egyrészt, hogy lehetőséget biztosítson a tájélmény és ökológiai vonatkozásainak direkt, közös, élményszintű megtapasztalására, másrészt hogy művészeti eszközökön keresztül alternatív szemléletet nyújtson a Balaton-régió környezeti, gazdasági és társadalmi aspektusait érintő életvitelünk és döntéshozatalaink kialakításához.

A lassú tájbejárás felhívja a figyelmet a Balaton-felvidék ökológiai hálózatainak kulcshelyszíneire, keretében események, beszélgetések, workshopok, kisléptékű művészeti installációk, intervenciók és performanszok valósulnak meg.

A 2022 júniusában debütáló SLOWWALK eseménysorozat tudatunkat és érzékelésünket kiélesítve arra ösztönöz bennünket, hogy újfajta figyelemmel forduljunk a balatoni ökoszisztémák felé – hogy ne csak azt tárjuk fel, hogy az ember hogyan formálja a tájat, de azt is, hogy a táj az emberre hogyan hathat vissza. A képzőművészek, textiltervezők, táncosok és táncpedagógusok, ökológus-etnobiológus, valamint geológiai és barlangtani kutatók közös munkájaként a befogadók aktív részvételével megvalósuló különös tájbejárások a mikro- és a makroszint között teremtenek kapcsolatot: a sétaszeánszok során megismerkedhetünk többek között a fás legelők sajátosságaival és jelentőségükkel, az állattartás és a vetőmagok vándorlásának összefüggéseivel és a balatoni biodiverzitás megőrzésének lehetőségeivel. Június 11-én váltsunk közösen sebességet – lassuljunk hozzá a kőzetek és a táj idejéhez és a szabadonbalaton frissítőinek köszönhetően szó szoros értelmében is kóstoljunk bele a balatoni térség legfontosabb ökológiai folyamataiba és jelenségeibe.

A SLOWWALK csendes állásfoglalás, ami a Balatonhoz való viszonyulásaink és gyakorlataink újragondolására késztet.

szabadonbalaton:
SLOWERÁLOS LEGELŐLENYOMATOLÁS

A fáslegelő az ember tudatos legelő- és gyepgazdálkodása nyomán létrejövő, erdő és gyep közötti átmeneti élőhelytípus, természetközeli és megművelt területet, mind a zártabb erdőt és a nyíltabb gyepi jelleget kedvelő állat- és növényfajok otthona. A finomléptékű, tudatos gazdálkodás során és a legelő állatok hatásával együtt alakulnak ki ezek a ligetes, átmenetiséget jelentő élőhelykomplexumok, melyet alapvetően meghatároznak a látható és láthatatlan határok is.

De mik is ezek a határok, és hogyan lehet egy folyamatosan változó átmenetiségben gyökerező természeti és kulturális sokféleséget határok között fenntartani? A szabadonbalaton és dr. Varga Anna etnobiológus vezetett sétája során többek között erre keressük majd a választ a Kisdörgicse határában természetvédelmi kezelés részeként helyreállított fáslegelő minél apróbb részleteit megismerve.

A legelő állatok mozgásukkal, taposásukkal, legelésükkel is látható módon formálják a növényzetet, de emellett szinte észrevétlenül területeket kapcsolnak össze azáltal, hogy testükre tapadva vagy trágyájukon keresztül növényi szaporítóképleteket több kilométerre is elvisznek. A SLOWERÁL egy mag és növénygyűjtő kezeslábas, ami a legeltetett állatok példájára a séta során közösen bejárt terület tájlenyomtát hordozza majd magán.

Alkotók

szabadonbalaton (Berecz Diána, Bozzai Dániel, Bubla Éva és Zlinszky András, Vári Ágnes, Fülöp Bence)

Szakmai együttműködő

dr. Varga Anna

Ruházat

szabadonbalaton x Schuller Mária – Vértesi Borbála

SVUNG:
Geodiverz kőzettúra

Hányféle kő és kövület formálja a tájat? Mászóiskolás sziklafalak, templomromok, sírkövek. Bennünk csontok, vesekövek. A Kű-völgyi erdőben összeér mikró és makró, tér és idő, fent és lent, teremtő és pusztító. Mész a falban, a csigaházban, a csontban és az érfalban. Kényelmes, lassú sétát ajánlunk, ahol kiemelt figyelemmel fordulunk a bejárt táj felé, beleértve az általa keltett testérzeteinket is. Felfedezhetünk-e olyat, amit még sosem láttunk? Milyen a szikla illata, hogyan rajzol az idő a kövekre, hogyan dekorál és fojtogat egyszerre a borostyán, miként önszervez a hangyaboly-metropolis, és hol van bennünk az erdő?

A SVUNG kutatócsoport 2019 kezdete óta keresi a testélmény megtapasztalásának új lehetőségeit, az utóbbi időben pedig egyre inkább a természet és ember kapcsolata köré épülnek eseményei. Egy SVUNG program egy részvételi előadás, egy parkour workshop, és egy geotúra fúziója - kicsit mindegyik, és kicsit egyik sem.

Túratervezők

Borsos Luca, Korbély Barnabás, Trömböczky Napsugár és Szemessy Kinga

ILLÉS ZSÓFIA SZONJA:
ÉRZÉKSZERVI SÉTÁK VÍZ-PERSPEKTÍVÁBÓL

Amikor az érzékszervi tapasztalatainkra koncentrálunk, például mezítláb sétálunk a homokban, vagy a hullámverést hallgatjuk a vízparton, gyakran az emlékezetünk mély bugyraiban találjuk magunkat. Egy-egy illat vagy mozdulat mély átélése a képzeletünket inspirálja és ezen keresztül víziókat generál az adott hely számára.

A két séta (hang-séta és tapintás-séta) különböző érzékszervi aspektusain keresztül a részvevők az adott környezetet különféleképpen értelmezik újra - olyan módszerre alapozva, amely a testünkben és a testi interakcióinkban gyökerezik. Milyen szagok, hangok, ízek, érzések befolyásolják egy helyről alkotott képünket, az ahhoz való kapcsolódásunkat? Milyen kellemes vagy kellemetlen, furcsa vagy otthonos érzésekkel találkozunk? A két érzékszervi séta során különböző érzékszerveinkre fogunk figyelni, hogy fel tudjuk térképezni a minket körülvevő világ hálózatosságát. Vezetett gyakorlatokon keresztül fedezzük fel a séták helyszíneit, majd a közös élmények összessége hozza létre érzékszervi térképünket.

A séta egy lassító gyakorlat, mely az együttlét átérzését, a találkozások és a gondolatok áramlásának megosztását, a gondoskodást, az empátiát és a kollektív ökoszisztéma megélését segíti elő!

SCHELL GERGELY & TILLMANN J.A.:
KIRÁNDULÁS A KÖZELI KOZMOSZBA - RÖVID SÉTÁK A VÉGTELENBE

“A világ közelebb van, mint gondolná”, még a hirdetések szerint is, sőt még azt is tudatják, hogy “A természet ihletet ad…”.
Az állítások igazsága vitathatatlan, bár a hirdetések hátsó szándéka mindig valamilyen „termék” beszerzésére irányuló vágy létrehozása. A világ persze nem termék, de az építmények sűrűjében, állandó ingerek és interakciók közepette éppoly nehéz a világra eszmélni, mint a természettel találkozni.

Sétánk során arra törekszünk, hogy a megszokott környezet szokásos észlelése, futólagos érzékelése helyett a természet csöppnyi részét, vagy akár egészét vegyük tekintetbe, tegyük ki érzékeinknek, mélyedjünk bele elgondolásába. Ez a tájék különböző kiválasztott pontjaira vezető utak, továbbá az ott kapott ajánlások révén történik meg, melyek között van sétáló meditáció, távlatváltás, közös észlelési gyakorlatok, égvizsgálat és mentális térképészet is.

HÓDI CSILLA & LUTZ BOGLÁRKA & TÜREI DÉNES:
A BŐVELKEDÉS KÉRDÉSEINEK VIRÁGAI

Hogyan lehet az, hogy amíg az emberek földi élettereinek legtöbbje régóta a grammra kimért munka és a ‘veleszületésből’ ingyen végzett szolgálat egyenlőtlenségébe szorult, addig ugyanezen a bolygón - a föld alatt - a bőségnek egy olyan többkilométeres hálózata húzódik, mely nemritkán önfeledt szépségben virágzik?

A gombák mindenütt jelenlévő organizmusok, melyek a többi élőlénycsoport szerepeit kiegészítve és összekapcsolva a természet körkörös egységét testesítik meg. Lebontó működésükkel újra-integrálják az élettelen anyagokat élőhelyeik ökoszisztémájába. Föld alatti hálózataik organikus, térben és időben terjedő, összetett fonalrendszerekből állnak, melyek 450 millió éve biztosítanak növénytársaik számára tápanyagot és információt áramoltató, kiterjedt gyökérteret. E földalatti hálózat többek közt a fotoszintetizáló növények cukrait keringeti. Az itt elérhető tápanyagok bősége még azt is lehetővé tette, hogy szén-dioxid-megkötő munkát nem végző növények is létrejöjjenek - akiknek a viszonyát az emberek általában a ‘parazita’ jelzővel írják le.

A játékos séta folyamán a helyi nőszőfüvek igéznek minket a föld alá, az őket támogató talajlakó gombák fonalhálójába, ahol bekapcsolódunk a bőségről, a kölcsönösségről és a szépségről szóló aktuális emberi/tudományos kutatásokba.

SOMLÓ DÁVID:
NØSTALGIA

Somló Dávid helyspecifikus hanginstallációja homályosan elképzelt emlékek érzetét idézi meg egy eldugott horgászkikötő csónakjai között. Távolból ideszűrődő társaság nevetése és megharmonizált nádas zúgás keveredik a móló pallóinak nyikorgásával - a térben elrejtett miniatűr hangkompozíciók egy eltűnőben lévő vadromantikus világon való kontempláció lehetőségét kinálják a résztvevőknek.

"A hauntológia szónikus fikciókhoz vagy kitalációkhoz hasonlatos, nem létező dolgok félig átsült emlékét idézi fel - megközelitve magát az emlékezőképesség pontatlan természetét."
– Sean Albiez a hauntológiáról

"Ültünk a mólón és néztük, hogy járja a táncát a vízen a fény. Élveztük, mennyire jó ez a sablonos helyzet. (…) A balatoni nyár, balatoni nyár."
– KFT zenekar