Hogy kerülnek kívülről tápanyagok a Balatonba? Mi az a külső tápanyagterhelés és a bemosódás?

A szántóföldi növények fejlődését is gyakran korlátozza tápanyaghiány, itt is elsősorban a nitrogén és a foszfor hiányozhat. A mezőgazdaságban ezt trágyázással oldják meg: szerves, állati eredetű trágyát, vagy nitrogén-foszfor műtrágyát juttatnak ki a földekre. Az emberi eredetű szennyvíz, a kommunális szennyvíz nitrogén- és foszfortartalma is igen magas. A huszadik század utolsó évtizedeinek vízminőségi problémáit a megnövekedett, tisztított és tisztítatlan szennyvíz-bevezetés, a nagyüzemi állattartás és műtrágya-bemosódás okozta.

Az agrárterületekről a talajjal együtt, talajerózió formájában valamennyi tápanyag lemosódik, és a vízfolyásokba, folyóvizekbe jutnak. Ez egyrészt amiatt következik be, hogy nem figyelünk kellőképpen a talajerózió megelőzésére, másrészt a vízhez közeli területeket is gyakran közvetlen a patakok, folyók, tavak széléig beszántjuk, használatba vesszük, így a tápanyagok onnan közvetlenül bemosódnak a vizekbe, nem tud érvényesülni a növénnyel fedett vízpartok szűrőhatása.